Felnőtteknek

 

A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel mellé.

 

Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.

 

 

 

Az átmeneti nevelésbe vétel alatt a gyermek törvényes képviseletét a hatóság által kirendelt gyám látja el.

 

 

 

A Szakértői Bizottság vizsgálata után javaslat születik arra vonatkozóan, hogy a gyermeket ki kell-e emelni a családból, milyen típusú gondozási hely lenne a megfelelő a gyermek szükségleteinek, illetve milyen módon és kivel történjen a kapcsolattartás. Ez elhelyezési értekezlet/tárgyalás formájában történik. A döntést mindig a gyámhivatal hozza meg.

 

 

 

A törvényes képviselő már az elhelyezési értekezleten kifejezheti egyet nem értését a családból történő kiemeléskor, de a nevelésbe vételi határozatot is joga van megfellebbezni.

 

 

 

Az elhelyezési értekezleten meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek haza kerülhessen. A veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, biztosítani kell a lakhatást, élelmezést, oktatást. Ha ezek a veszélyeztető körülmények megszűntek, a gyámhivatalnál kezdeményezni kell a nevelésbe vétel megszüntetését.

 

 

 

A gyermek után járó családi pótlékot az igényelheti, akinek a háztartásában él a gyermek. A nevelésbe vett gyermek után a gyámja jogosult igényelni a családi pótlékot.

 

 

 

A családjától különélő gyermek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. Ezekben az esetekben a kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a járási gyámhivatal szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően. A kapcsolattartás történhet a gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy egyéb kapcsolattartási helyszínen, illetve mód van arra is, hogy a gyermek az otthonába utazzon hétvégén, iskolai szünetekben, ünnepek alkalmával.

 

 

 

A kapcsolattartásra utazás költségei szülő utazása esetén a szülőt terhelik. Amennyiben ennek költségeit a szülő nem tudja kifizetni, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelhet.

 

 

 

A gyermekotthonban, vagy nevelőszülőnél élő gyermekek esetében a gyámhivatal szabályozza a kapcsolattartást, így a gyámhivatalnál kell kezdeményezni annak megváltoztatását is. Amennyiben a gyermek gyámja van feljogosítva a 2 napnál rövidebb vagy 2 napnál hosszabb kapcsolattartás engedélyezésére, a gyámmal kell egyeztetni a kapcsolattartást. Vita esetén a járási gyámhivatal segítségét lehet kérni.