Gyermekeknek

1. Mit jelent a gyermek veszélyeztetése?
 
Ha Te magad vagy más olyan magatartást tanúsít, amely hosszú távon a testi, erkölcsi, érzelmi vagy értelmi fejlődésedet hátrányos irányba befolyásolja, pl. amikor nem jársz iskolába, drogozol, a szüleid nem gondoskodnak rólad megfelelően.
 
 
2. Mikor kerülhet sor nevelésbe vételre?
 
Nevelésbe vételre kerülhet sor, ha a veszélyeztetettséged a gyermekjóléti szolgálat családgondozása segítségével sem szüntethető meg és a gondozásod megfelelően nem biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél, azaz más rokonnál, ismerősnél, ebben az esetben nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba fognak elhelyezni.
 
 
3. Mihez van jogom, ha nevelésbe vettek?
  • Segítséget kérni a családodba történő visszahelyezéshez;
  • Az emberséges bánásmódhoz;
  • A szükségleteidhez igazodó ellátáshoz (pl.: pszichológus, fejlesztőpedagógus által nyújtott ellátáshoz);
  • A személyes tárgyaidat megtartani, azokat zárható szekrényben tárolni;
  • A levéltitok, magántitok szabályait kötelesek betartani veled szemben, így a nevedre szóló levelet saját kezűleg bonthatod fel, és ha úgy gondolod, tartalmát titokként kezelheted;
  • Mobiltelefonodat a házirend szabályai szerint használni;
  • Véleményedet elmondhatod és azt kötelesek meghallgatni;
  • Kapcsolatot tarthatsz a szüleiddel, testvéreiddel, egyéb rokonaiddal és barátaiddal.
 
4. Milyen kötelességeim vannak?
 
A gyermekvédelmi törvény alapján
  • együtt kell működnöd a szüleiddel, gondozóiddal;
  • iskolába kell járnod és ott képességeidnek megfelelően kell tanulnod;
  • egészséges életet kell folytatnod.
A törvény nem rögzíti, de mindenkinek kötelessége olyan viselkedést tanúsítani, ami mások jogainak érvényesülését nem akadályozza.
 
 
5. Mit kell biztosítania a gondozódnak a gyermekotthonban, hogy megfelelő körülmények között élj?
  • Egy nap legalább ötszöri étkezést, az életkorodnak megfelelő mennyiségben és minőségben, legalább egy alkalommal naponta meleg étkezést.
  • Minden életviszonynak megfelelő ruházatot (ünnepre, hétköznapra, éjszakára stb.), melyet elhasználódás szerint pótolni kell.
  • A mindennapos tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.
  • Az iskolai tanulmányok megkezdéséhez és folytatásához szükséges felszerelést, bérletet.
  • Havi zsebpénzt.
  
6. Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog?
 
A családjától különélő gyermeknek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. A kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a hatóság (járási gyámhivatal) szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően.
 
A fenti esettől meg kell különböztetni az egyéb rokonokkal való kapcsolattartást, melyet a gyámmal kell egyeztetni. A kapcsolattartás körébe tartozik a baráti, osztálytársi, ismerősi körrel történő személyes kapcsolattartás is. Addig támogatott a személyes kapcsolattartás, ameddig az a te érdekeidet szolgálja. Kapcsolattartás során történt vita esetén a járási gyámhivatalhoz lehet fordulni. A probléma megoldása érdekében kérésre a gyermekjogi képviselő is segítséget nyújt.
 
 
7. Ki segít a kapcsolattartás megvalósulásában?
 
Amennyiben családban élsz, a törvényes képviselőd (szüleid), vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója segít a kapcsolattartásban. Ha nevelőszülőnél gyermekotthonban vagy lakásotthonban (gyermekvédelmi szakellátás) laksz, akkor gyámod, az intézmény családgondozója, a lakásotthon vezetője a szakszolgálat gyámi-gondozói tanácsadója, járási gyámhivatal ügyintézője, gyermekjogi képviselő segít a kapcsolattartásban.
 
 
8. Mit tehetsz, hogy a jelenleg szabályozott kapcsolattartásod megváltozzon?
 
A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás esetén, csak a hatóság (járási gyámhivatal) rendelkezését követően, míg a gyámod által engedélyezett esetben az ő tudtával változhat meg a szabályozás. Kérelmedet a hatóságnak eljuttathatod személyesen, vagy megkeresheted azt a személyt, aki közvetíteni tudja azt. A gyámodnak kötelessége eljutatni a kérelmedet még akkor is, ha azzal nem ért egyet. Számára is van lehetőség, hogy kifejtse véleményét a hatóság előtt a Te kezdeményezéseddel kapcsolatban.
 
 
9. A zsebpénzedet milyen gyakorisággal kell megkapnod?
 
Azt egy összegben kell megkapnod, melyről zsebpénz nyilvántartást kell vezetni. A zsebpénz átvételét aláírásoddal igazolod kell. Amennyiben kéred, részletekben is megkaphatod a zsebpénzedet,és kérhetsz segítséget a takarékoskodáshoz is. Dohányterméket és alkoholt nem vásárolhatsz. Arra az időre, amely alatt engedély nélkül eltávozol a gyermekotthonból vagy a nevelőszülőtől nem vagy jogosult zsebpénzre.
 
 
10. A szüleid bemehetnek-e a gyermekotthonban lévő szobádba?
 
Természetesen bemehetnek, megmutathatod nekik a szobádat, és amennyiben a társaidat nem zavarjátok, beszélgethettek ott is.
 
 
11. Honnan tudod meg, hogy ki a gyámod?
 
A gyámnak jelölt személyről az elhelyezési értekezleten értesülsz, esetleg találkozol is ott vele. A gyámhivatal nevelésbe vételi határozatában is rögzítik a kijelölt gyám személyét. A gyámod a korodtól függően meghatározott időközönként látogat meg, illetve te telefonon bármikor felhívhatod.


Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.11.21. kép
Gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokat ünnepelt a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálata november 21-én Budapesten a gyermekjogok világnapja alkalmából.

2024.11.04.
Kedves Látogató! Honlapunk az alábbi időszakban szerver karbantartás miatt nem lesz elérhető:

2024.10.09. kép
2024. október 9. - 18. között Gödöllő városában látogatható a kiállítás.



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ