1. Mit jelent a gyermek veszélyeztetése?
Ha Te magad vagy más olyan magatartást tanúsít, amely hosszú távon a testi, erkölcsi, érzelmi vagy értelmi fejlődésedet hátrányos irányba befolyásolja, pl. amikor nem jársz iskolába, drogozol, a szüleid nem gondoskodnak rólad megfelelően.
2. Mikor kerülhet sor nevelésbe vételre?
Nevelésbe vételre kerülhet sor, ha a veszélyeztetettséged a gyermekjóléti szolgálat családgondozása segítségével sem szüntethető meg és a gondozásod megfelelően nem biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél, azaz más rokonnál, ismerősnél, ebben az esetben nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba fognak elhelyezni.
3. Mihez van jogom, ha nevelésbe vettek?
- Segítséget kérni a családodba történő visszahelyezéshez;
- Az emberséges bánásmódhoz;
- A szükségleteidhez igazodó ellátáshoz (pl.: pszichológus, fejlesztőpedagógus által nyújtott ellátáshoz);
- A személyes tárgyaidat megtartani, azokat zárható szekrényben tárolni;
- A levéltitok, magántitok szabályait kötelesek betartani veled szemben, így a nevedre szóló levelet saját kezűleg bonthatod fel, és ha úgy gondolod, tartalmát titokként kezelheted;
- Mobiltelefonodat a házirend szabályai szerint használni;
- Véleményedet elmondhatod és azt kötelesek meghallgatni;
- Kapcsolatot tarthatsz a szüleiddel, testvéreiddel, egyéb rokonaiddal és barátaiddal.
4. Milyen kötelességeim vannak?
A gyermekvédelmi törvény alapján
- együtt kell működnöd a szüleiddel, gondozóiddal;
- iskolába kell járnod és ott képességeidnek megfelelően kell tanulnod;
- egészséges életet kell folytatnod.
A törvény nem rögzíti, de mindenkinek kötelessége olyan viselkedést tanúsítani, ami mások jogainak érvényesülését nem akadályozza.
5. Mit kell biztosítania a gondozódnak a gyermekotthonban, hogy megfelelő körülmények között élj?
- Egy nap legalább ötszöri étkezést, az életkorodnak megfelelő mennyiségben és minőségben, legalább egy alkalommal naponta meleg étkezést.
- Minden életviszonynak megfelelő ruházatot (ünnepre, hétköznapra, éjszakára stb.), melyet elhasználódás szerint pótolni kell.
- A mindennapos tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.
- Az iskolai tanulmányok megkezdéséhez és folytatásához szükséges felszerelést, bérletet.
- Havi zsebpénzt.
6. Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog?
A családjától különélő gyermeknek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. A kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a hatóság (járási gyámhivatal) szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően.
A fenti esettől meg kell különböztetni az egyéb rokonokkal való kapcsolattartást, melyet a gyámmal kell egyeztetni. A kapcsolattartás körébe tartozik a baráti, osztálytársi, ismerősi körrel történő személyes kapcsolattartás is. Addig támogatott a személyes kapcsolattartás, ameddig az a te érdekeidet szolgálja. Kapcsolattartás során történt vita esetén a járási gyámhivatalhoz lehet fordulni. A probléma megoldása érdekében kérésre a gyermekjogi képviselő is segítséget nyújt.
7. Ki segít a kapcsolattartás megvalósulásában?
Amennyiben családban élsz, a törvényes képviselőd (szüleid), vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója segít a kapcsolattartásban. Ha nevelőszülőnél gyermekotthonban vagy lakásotthonban (gyermekvédelmi szakellátás) laksz, akkor gyámod, az intézmény családgondozója, a lakásotthon vezetője a szakszolgálat gyámi-gondozói tanácsadója, járási gyámhivatal ügyintézője, gyermekjogi képviselő segít a kapcsolattartásban.
8. Mit tehetsz, hogy a jelenleg szabályozott kapcsolattartásod megváltozzon?
A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás esetén, csak a hatóság (járási gyámhivatal) rendelkezését követően, míg a gyámod által engedélyezett esetben az ő tudtával változhat meg a szabályozás. Kérelmedet a hatóságnak eljuttathatod személyesen, vagy megkeresheted azt a személyt, aki közvetíteni tudja azt. A gyámodnak kötelessége eljutatni a kérelmedet még akkor is, ha azzal nem ért egyet. Számára is van lehetőség, hogy kifejtse véleményét a hatóság előtt a Te kezdeményezéseddel kapcsolatban.
9. A zsebpénzedet milyen gyakorisággal kell megkapnod?
Azt egy összegben kell megkapnod, melyről zsebpénz nyilvántartást kell vezetni. A zsebpénz átvételét aláírásoddal igazolod kell. Amennyiben kéred, részletekben is megkaphatod a zsebpénzedet,és kérhetsz segítséget a takarékoskodáshoz is. Dohányterméket és alkoholt nem vásárolhatsz. Arra az időre, amely alatt engedély nélkül eltávozol a gyermekotthonból vagy a nevelőszülőtől nem vagy jogosult zsebpénzre.
10. A szüleid bemehetnek-e a gyermekotthonban lévő szobádba?
Természetesen bemehetnek, megmutathatod nekik a szobádat, és amennyiben a társaidat nem zavarjátok, beszélgethettek ott is.
11. Honnan tudod meg, hogy ki a gyámod?
A gyámnak jelölt személyről az elhelyezési értekezleten értesülsz, esetleg találkozol is ott vele. A gyámhivatal nevelésbe vételi határozatában is rögzítik a kijelölt gyám személyét. A gyámod a korodtól függően meghatározott időközönként látogat meg, illetve te telefonon bármikor felhívhatod.